A papillomatosis összefolyik és a reticularis
Kettő-négy szerkezeti fehérjéjük van. Replikációjuk, amelyhez sejt eredetű vagy más vírusok által hordozott enzimeket vesznek igénybe, a gazdasejt magjában megy végbe.
Csak fiatal,élénken osztódó sejtekben képesek szaporodni, ami részben magyarázza kórtani sajátságaikat is magzatkárosodás sertésekben, kutyában a gyorsan osztódó bélhámsejtekben, szívizomsejtekben, lymphoidsejtekben való szaporodás stb. Fajazonos szövetekben szaporíthatók, a fertőzést követő 3—4 nap múlva a sejtek egy részében a sejtek lekerekedésével, a sejtmagok zsugorodásával és eozinofil magzárványok képződésével járó cytopathogen CP hatás észlelhető. Ez azonban nem feltűnő, ezért a vírus elszaporodását IF-próbával vagy egyéb módon célszerű ellenőrizni.
Sejttenyészetekben szaporodva a vírus titere általában alacsony. A parvovírusok egy része pl. A HA-hatást felhasználjuk a parvovírusoknak a szövetekben, szervekben való, illetve HAG próbában a vérsavóban megjelenő ellenanyagok kimutatására.
A parvovírusok ellenálló képessége nagy, a bélsárban, különféle váladékokban hónapokig életképesek maradnak. Az erősen savas pH 3-as közeget is elviselik, 80—90 oC-on 20—60 perc alatt azonban elpusztulnak. A parvovírusok széles körben elterjedtek. Általában fajspecifikusak. A nekik megfelelő gazdafajokban, a vírusnak a fertőzést követően a bélsárral és a különféle váladékokkal való tömeges ürülése és a vírus nagy ellenálló képessége miatt, a fertőzés endémiásan fennmarad.
A parvovírusok jó antigének, a colostralis ellenanyagok hosszúideig sertésekben 6—12 hónapos, kutyában pedig akár 16 hetes életkorig perzisztálnak.
Confluens reticularis papillomatosis
A családba tartozó számos vírus közül kórtani szempontból a sertés magzatkárosodását, a kutyák bélgyulladását, a macskák panleukopeniáját, a nyércenteritist, a nyércek aleuti betegségét és a libák Derzsy-betegségét előidéző vírusok fontosak. Parvovírusok azonban előfordulnak az emberben, szarvasmarhában, nyúlban, csirkében, patkányban és az egerekben is.
A sertés parvovírus okozta magzatkárosodása Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők magzatkárosodással, a magzatok elhalásával, mumifikálódásával, gyenge életképességű malacok születésével, koraelléssel, alacsony alomszámmal és a koca termékenységének zavaraival járó betegsége.
Dunne és mtsai. Cartwright és Huck az amerikaiakhoz hasonló kórképben elpusztult sertésmagzatokból Angliában következetesen parvovírust izolált, amelynek a kóroktani szerepét későbbi fertőzési kísérletek is igazolták.
Dr. Diag - Pseudoacanthosis nigricans
A sertés parvovírusa és az általa okozott magzatkárosodás világszerte előfordul, alig található olyan, hagyományos viszonyok között tartott sertésállomány, amelyből a vírus vagy egyéves kor felett hpv genitális elváltozás vérsavóból az ellenanyagok ne lennének kimutathatók.
Jelentős veszteségeket főleg intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz.
A fertőzöttség széles körű előfordulását és a magzatkárosodást nálunk is megállapították Benyeda és mtsai. A sertés parvovírusa antigén-szerkezetileg egységes.
A tengerimalac és még néhány más faj vörösvértestjeit agglutinálja.
A vírus iránt csak a sertés fogékony. A sertés parvovírusa széles körben előfordul.
A kórokozót egy-egy állományba rendszerint fertőzött tenyészsertésekkel cipelik be. A vírus elhurcolásában és állományon belüli szóródásában a sertések közvetlen érintkezésén kívül a ragályfogó tárgyaknak, eszközöknek bélsárral szennyezett járműveknek, lábbelinek stb. Az egyszer fertőzött állományban a vírus éveken keresztül jelen marad. A kocák rendszerint per os, a bélsárból, a magzatok viszont a viraemia idején diaplacentáris úton fertőződnek.
A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)
A viraemia időszakában a vírus jelen lehet az ondóbanis. Fogékony sertésekben a fertőződést követően néhány napig tartó viraemia alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad. A vírus azonban a szervezetben szétszóródik, s vemhes kocákban eljut a magzatokba is. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességükideje alatt fertőződnek. A fertőzést követően a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek évekig perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe eljusson.
A vírusürítés kb. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végéig átesik afertőzésen és tartós immunitást szerez, a parvovírus okozta magzatkárosodás, ritka kivételtől eltekintve csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.
Betegség megnevezésének szinonímái:
Az immunis kocák malacai a föcstejből magas titerben ellenanyagokat vesznek fel, amelyek legalább 5—6 hónapos korukig perzisztálnak és egyúttal megakadályozzák, hogy a malacokban a környezetből felvett vírus hatására aktív immunitás alakuljon ki.
A colostralis ellenanyagok fokozatos kiürülésével 5—12 hónapos koruk között a sertések a vírus iránt fogékonnyá válnak. Mivel a tenyészsüldők kiválogatása és tenyésztésbe vétele 5—7 hónapos korban megtörténik, az állatok egy részében ekkor még colostralis ellenanyagok lehetnek, más részükből az ellenanyagok már eltűntek így fogékonyakmíg egy további részük már a fertőzésen átesett, aktív immunitásra tett szert.
A tenyésztésbe vétel idején aktív immunitással még nem rendelkező kocasüldők száma a tartási körülményektől függően is változó, de a szerológiai vizsgálatok alapján nagyüzemekben is kb. A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a koca a vemhesség mely szakaszában fertőződött.
Dentálhigiénikusok kézikönyve | Digitális Tankönyvtár
A vemhesség első szakaszában, kb. A vemhesség 2. A 70 napos kortól kezdődően azonban a magzatok már immunkompetensek. Ezért, ha ezt követően fertőződnek, még megszületésük előtt aktív immunitásra tesznek szert a vírussal szemben. Fialáskor a fejlődés korai szakaszában elhalt és mumifikálódott vagy kisebb-nagyobb mértékben károsodott, illetve normális fejlettségű, aktív immunitással rendelkező egyedek is születhetnek.
Mivel a fertőződött kocák aktív immunitást szereznek, a további vemhességük során a magzatok már nem károsodnak. A kocákon csupán a reprodukciós zavarok jelei láthatók.
Dentálhigiénikusok kézikönyve
A kocák egyrésze visszaivarzik,nő a termékenyítési index. A kocák másik része normális időben vagy valamivel korábban kevés malacot ellik, a papillomatosis összefolyik és a reticularis egy-két mumifikálódott malacis van köztük, míg ismét mások esetleg csak különböző nagyságú elhullott malacokat ellenek.
Az élve született malacok között a myofibrillumok hypoplasiaja miatt gyakori a lábszétcsúszás és a reszketés myoclonia congenita. Az ilyen állományokban magasabb a szokásosnál a születés utáni mortalitás. A magzatok elhaltak, barnásfeketék, nagyságuk az elhullás idejétől függően néhány cm és a normális méret között változik A magzatokban fejlődési rendellenesség pl. A nem sokkal a fialás előtt elpusztult magzatok agyburkaiban és az agyvelő szürke és fehér állományában érkörüli gyulladás, savós, sejtes infiltráció látható.
Különböző időben elpusztult, részben mumifikálódott magzatok Kórjelzés. A kocasüldők koraellése, a csökkent malacszám, az elhalt, mumifikálódott magzatok utalnak a betegségre. A biztos kórjelzéshez azonban laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van.
A vírus a korai szakban elhalt, mumifikálódott magzatokban IF-próbával és egyéb módszerekkel, a szövetdörzsölékből pedig a papillomatosis összefolyik és a reticularis vírus HA képessége alapján kimutatható és ki is tenyészthető. A vírus kimutatására az immunkompetencia kialakulása előtt elpusztult magzatok alkalmasabbak, mint a később elpusztultak, mert ez utóbbiakból a vírus a megjelenő ellenanyagok miatt eltűnik.
A már immunkompetens magzatok testűri folyadékából, illetve szövetnedveiben viszont ellenanyagok mutathatók ki.
Akár a vírus, akár az ellenanyagok magzatokbólvaló kimutatása kórjelző értékű.
- Gél önkéntesek a papilloma áttekintéséből
- Krónikus fertőző betegség.
- Onkogén szemölcsök
- Момент для размышлений и анализа, хотел он того или нет, наступил именно .
A kocák vérsavójában ugyancsak magas titerben ellenanyagok mutathatók ki Kudron és Mocsári, A kocák szeropozitivitása azonban önmagában csupán a fertőzöttséget bizonyítja, s a magzatkárosodással csak akkor hozható összefüggésbe, ha az áthangolódás bizonyítottan a vemhesség ideje alatt következett be Varga és Lami, Friss fertőzést követően a vérben inkább IgM, korábbi fertőződés esetén viszont főleg IgG ellenanyagok dominálnak.
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából az egyéb septicus okokból bekövetkező vetélések jönnek szóba, a baktériumok okozta betegségek közül leggyakrabban a leptospirosis a kocák vetélnek, a magzatokban anaemia, sárgaság, a testüregekben hemolizált savó találhatóa vírusok okozta betegségek közül pedig az Aujeszky-betegség, a sertéspestis és a PRRS laboratóriumi vizsgálatok, a vírus, illetve az ellenanyagoknak a magzatokban és a kocában való kimutatására.